A szerző, Horváth Sándor domonkos szerzetes, korának nemzetközi mezőnyében is elsőrangú és kiváló tudós így írt 1929-ben műve megírásának céljáról: "Ennek az írásnak a kiadásában az a meggyőződés volt mérvadó, hogy Szent Tamásnak joga van hallatnia hangját minden világnézeti kérdésben. Ez a jogosultság azonban gondolatvilágának azon a túlcsorduló mértékén nyugszik, ami semmiképpen sem használhatatlan logikai egyetemesség, hanem egy teljes, rendkívül gazdag metafizikai szintézis. Egy ilyen világnézeti kérdés a tulajdonjog, melyről az utóbbi évtizedekben sok szó esik, és amelyet különböző szempontok alapján világítanak meg". Művének pedig ez az alapeszménye: "A földi javak igazi és teljes értékű tulajdonosa a Teremtő Isten. Az embernek csak mint az ő képmásának van részesedett tulajdonosi felhatalmazása. A földi javakat a Teremtő szándékai szerint kell kezelnie. Ez az első és legfontosabb korlátja, határa az ember tulajdonosi jogainak és kötelességeinek." Tartalomjegyzék: Előszó (Kuminetz Géza) Megfontolások a tulajdonról és jogáról - különös tekintettel Horváth Sándor OP. tomista felfogására (Kuminetz Géza) Tulajdonjog Előszó (Horváth Sándor OP.) Első fejezet Szent Tamás társadalomtanának alappillérei 1. Világnézet a közgazdaságban 2. Kapitalizmus és kapitalista szellem 3. A társadalmi igazságosság 4. Az igazságosság és a szeretet kapcsolata Második fejezet Az istenképmásiság, mint a használati jog és tulajdonságainak alapja 1. Értelmi képesség és használati jog 2. A használati jognak és tárgyának formális alapelve 3. A használati jog vonatkozásai Harmadik fejezet A tulajdon és szociális megterhelése 1. A tulajdon szerzési alapja 2. A tulajdonjog lényege és benső korlátozottsága 3. A tulajdonjog hordozója 4. A tulajdonjog tárgya Negyedik fejezet Jog és erkölcsiség a tulajdonhoz való vonatkozásukban Ötödik fejezet A tulajdon kezelése az életszínvonal meghatározására vonatkozóan