Katolikus Könyvtár XIX. "Amikor 1850-ben misszionáriusok jöttek Kínába, egyik napon küldöttség jelent meg az egyik ferences atyánál, s ezt a három kérdést tette fel: - Hiszel Jézus Krisztusban? - Hiszel a Szentatyának? - Tiszteled Szűz Máriát? Amikor pedig a páter mindhárom kérdésre igennel felelt, nagy örömmel kiáltották: - Te vagy az igazi!" (Ferences Közlöny. Szerk.: P. Majsai Mór OFM. 1937. aug., 240.) Igen, a kereszténység lényege valóban e háromban leledzik s ezek egymástól elválaszthatatlanok. A reformáció s a francia "felvilágosodás" óta azonban szárnyra kelt egy olyan irányzat magában a katolikus Anyaszentegyházban is, amely általában a szentek, de különösen is a Boldogságos Szűz megkülönböztetett vallásos tiszteletét (hyperdulia) elhalványítani, sőt egyenesen elfeledni törekszik. Schnattner Szigfrid könyve éppen azért oly időszerű, mert tűpontossággal bizonyítja, hogy Szűz Mária lénye és élete nélkül mennyire nincsen Krisztusban megszentelődött élet. Ifj. Tompó László Életem legnagyobb szépségének: az Édesanyámnak... Nem hézagpótló elég termékeny Mária-irodalmunkban ez a kis könyv. Semmi igénye más, mint hogy aki kezébe veszi, szeresse jobban Máriát, Jézus Urunknak szépséges édesanyját. Ott születtek meg a fejezetek a csurgói Szent Szűz térdeplőjén. Egyszerűek, mint a csácsbozsoki rét százszorszépe. Mit törődik ez a kis százszorszép azzal, hogy észreveszik-e az emberek? Nem számít, hogy eltiporja a csizma lépte, letépi a fővárosi kiránduló, elvágja életét a rétet kaszáló úrbéres gazda - a kis százszorszép beleöltözik sokfodrú ünneplőjébe, belemosolyog a világba, emberekre, küszködő, acsarkodó és rosszindulatú testvérekre: nézzétek, milyen szép vagyok!... Mindent a naptól nyertem! Áldjátok érte az Istent az évszak minden napján. Ezzel a kis könyvvel egy-egy százszorszépet akarok tenni útjelzőnek a Mária-ünnepek felé. Áldjátok érte Máriát az esztendőnek minden napján. Csácsbozsokon, 1942. február 11-én, a Szeplőtelen Boldogságos Szűz Mária lourdesi megjelenésének 84. esztendejében. Schnattner Szigfrid OSB