Könyvünk kettős célt követ. Egyfelől a történelemben ható rossz "önmagát átörökítő szövedékét" vizsgálja: azt az időn átívelő tapasztalatot, amelyet ismert teológiai kifejezéssel eredendő bűnnek nevezünk. Másfelől szerzőinek figyelme Mária és a hozzá kapcsolódó szentírási, illetve egyházi hagyomány felé fordul. Amikor Isten megtöri a bűn erejét, olyan emberek által cselekszik a világban, akik hagyják, hogy Isten birtokba vegye őket. Az üdvösség mint a rossz történetének ellentörténete "Izraelben ölt testet, és Jézus Krisztusban éri el őseredeti célját". Ami Jézus anyjával, Izrael leányával történik - a szeplőtelen fogantatás (immaculata conceptio) -, a teremtés helyreállításának tervét teljesíti be; szójátékkal élve: maga a "romlatlan koncepció". A bibliatudomány, a dogmatika és a spiritualitás számos kérdését elmélyítő kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy az Ószövetség és az Újszövetség teológiáját egymással párbeszédbe vonva korszerű nézőpontból tárgyalja újra a mariológia hagyományos témakörét.