Akik rendszeresen járulnak szentáldozáshoz, látogatják az Oltáriszentséget - akár nyilvános szentségimádás, akár magánájtatosság keretében -, nem is gondolják, hogy a katolikus egyház tanítását Krisztus Testéről és Véréről az Eukarisztiában milyen teológiai fejlődés, olykor heves viták előzték meg. Jézus Krisztus ugyanis az utolsó vacsorán annyit mondott: ez az én testem, ez az én vérem. Azonban hogy ezt hogyan értelmezte, azt nem közölte az apostolokkal. Így az Eukarisztia, �a Szentség", újabb és újabb értelmezésekre adott alkalmat; vita tárgya volt ahogyan ezt Raffaello: Disputa del Sacramento c. halhatatlan műve érzékelteti. A véleménykülönbségek olykor mindmáig be nem gyógyult sebeket ejtettek az egyházon - Krisztus titokzatos testén. Nem vezetett minden vita szakadáshoz. Sok esetben hozzájárultak a nézetegyeztetések ahhoz, hogy ezt a legszentebb és kimeríthetetlen titkot új és új szempontból közelítsük meg. Ezek közé a viták közé tartozik Paschasius Radbertus (kb. 790-859) és Ratramnus 868 után) corbiéi szerzetesek vitája.