írta Vállaji Sipos Imre. Nagyvárad : Lanszky Ármin Kny., 1883. Hasonmás kiadvány Historiaantik Könyvesház Kiadó. A 16. században Belényes még teljesen magyar település volt, melynek lakossága a letelepülők és a bevándorlók útján növekedett. A 17. században az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá került, de a század végére ismét régi birtokosaié lett. 1680-tól 1777-ig a római katolikus püspökség volt földesura, de 1777-ben Mária Terézia a görög katolikus püspökség uradalmához csatolta, s még a 20. század elején is a görög katolikus püspökség uradalmi központja volt. Az evangélikus templom 1782 ben épült. Belényesnek a 19. század elején 2028 lakosa volt. A településhez tartoztak a 19. században még Túlkőrös, Csermely és Bankota puszták is.