Az 1919 márciusában kikiáltott Magyarországi Tanácsköztársaság hatalmi elitje késlekedés nélkül látott hozzá az új politikai rendőrség létrehozásához. A Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztálya nevet viselő szervezet - Korvin Ottó vezetése alatt - az Országház főrendiházi szárnyában rendezkedett be. Ide osztották be a diktatúra leghírhedtebb különítményes alakulata, az úgynevezett Lenin-fiúk szűk magját is. Elsődleges feladatuk a tanácsköztársaság megdöntésére irányuló mozgalmak feltárása és elfojtása volt. Az Országház termeiben számos politikai túszt és ellenforradalmi cselekmények vádjával letartóztatott személyt tartottak fogva: a Lenin-fiúk által elkövetett kegyetlenségekről már a kortársak körében is számos szóbeszéd és mítosz terjedt el. Jelen kötet elsődleges célja, hogy hangsúlyosan Országház-központú vizsgálati szempontok alapján tárja fel a tanácsköztársaság politikai rendőrségének működését, egyúttal pedig emléket kíván állítani az 1919-es vörösterror országházi áldozatainak. B. Müller Tamás kutatási eredményei nemcsak egy újabb helyszínnel, hanem számos új információval és értelmezési szemponttal is hozzájárulnak a tanácsköztársaság és az Országház legendákkal övezett 1919. évi történetének árnyaltabb megismeréséhez.