Az 1990-es évek óta, akárcsak a „törökvész” idejében, újra és újra rákérdeznek: jönnek-e a törökök, a muzulmánok? Vagyis: csatlakozik-e Törökország az Európai Unióhoz, illetve ez utóbbi szempontjából: kibővül-e az EU Törökországgal? A feladvány nem ilyen egyszerű. Hiszen nemcsak Törökország, hanem más országok is a sorukra várnak: például a nyugat-balkáni államok, Ukrajna vagy Fehéroroszország, sőt vannak, akik Izraelt és Marokkót is idesorolják. Végeredményben, kérdezhetnénk, hol a vége vagy a határa Európának? A hamarosan bekerülő Horvátországgal és Izlanddal az EU 29 tagú lesz. Melyik lesz vajon a 30. tagország, és melyek követhetik? Az alábbi írás mindenekelőtt e két utóbbi kérdésre keres választ. De a válasz nem egyszerű, hanem igazi geopolitikai fejtörő. Legalább három módon kell megvilágítani a problémakört. Egyrészt az EU oldaláról, „belső és külső nézetből”, vagyis EU-s határokon belülről és kívülről. Másrészt ugyanezt kell megtennünk Törökország és a többi pályázó állam vonatkozásában is. Harmadsorban az egész esetleges csatlakozási, illetve bővülési folyamatot a világszintű történések keretébe kell helyezni. Gondolatmenetem geopolitikai és nem jogi jellegű. Tehát nem a szokásos szakterületi gondolkodást helyezem előtérbe, még ha az magától érthetően fontos is. Célom egy átfogó tudományos ítélet lehetőségeinek kibányászása. Meggyőződésem, hogy csak ennek alapján juthatunk el a végkövetkeztetéshez.