"Legtöbbünk számára talán meglepő, de Európa sorsa egy olyan csatában dőlt el, amit a két világháború között vívtak. A Varsó kapui előtt lezajlott drámai és végzetes 1920-as események jelentősége Marathónnal és Waterlooval vetekszik, de ami akkor és ott történt, mára jobbára feledésbe merült. Pedig a varsói csata döntően hatott az 1920-as és harmincas évek politikájára, a második világháború menetére, majd az 1945 utáni béke­kötésre, és Európa-szerte meghatározó módon formálta sokak világlátását. Olyanokét, mint Sztálin, Churchill és De Gaulle, akik maguk is alakították az eseményeket, és olyanokét is, mint Mussolini, Franco vagy Hitler, akik a partvonalról figyelték feszülten, hogy mi történik. Hogy ez a feledékenység minek köszönhető, arra nem nehéz rájönni. Az egyik ok, hogy bár a csata valóban megváltoztatta a történelem menetét, nem fordulópontot jelentett, hanem megelőzött bizonyos eseményeket. Ezért azok, akik nem vettek részt benne közvetlenül, nem érzékelték a hatásait. A másik, hogy a kor történetírói akkoriban éppen más témákkal voltak elfoglalva. Például azzal, hogy a saját nemzeti nézőpontjaik szerint megkomponált győzelmi énekeket zengjenek a Nagy Háborúról. Akik mégis említést tettek a varsói csatáról, azok általában a szovjet történészek felfogását követték. A szovjetek számára elfogadhatatlan volt a gondolat, hogy az országuk háborút vesztett. Ezért az eseményeket inkább az orosz polgárháború részeként kezelték, amelyet végső soron megnyertek. A második világháború aztán teljesen felül­írta az 1920-as küzdelem kimenetelét, és ezzel látszólag zárójelbe is tett mindent, ami akkor történt. A többit a rá következő évtizedekben elvégezték a Kelet-Európával kapcsolatos negatív sztereotípiák és a szocialista ortodoxia állításait kritikátlanul átvevő nyugati történészek." Adam Zamoyski