A II. világháború Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsiában legalább olyan mély nyomokat hagyott, mint Európában. A háború után elkezdődött a térség gyarmatainak felszabadulása, fokozatosan kialakultak a mai országhatárok, létrejött a hidegháborús korszak történéseit és folyamatait meghatározó ázsiai nemzetközi rend. Az események máig feldolgozatlan történelmi sérelmeket okoztak, új megosztottságokat hoztak létre, és a térség jelenkori konfliktusainak gyökerei is a világháborúig és az azt közvetlenül követő néhány évig nyúlnak vissza. A Koreai-félsziget megosztottságától a kasmíri viszálykodásig, a japán-kínai szigetvitáktól Szingapúr sikertörténetéig, a tajvani kérdéstől a koreai kultúrpolitika ellentmondásosságáig számos jelenség köthető az előző évszázad közepén zajlott világégéshez és következményeihez. A háborús események értelmezése körüli viták máig nem jutottak nyugvópontra, sőt az erőviszonyok szemünk előtt zajló átalakulása még inkább felerősítette a múlt körül zajló csatározásokat. Lezáratlan és folyamatosan újabb elemekkel bővülő területi viták, háborús sérelmekre épülő nemzeti identitások, pillanatok alatt politikai fegyverré változtatható történelmi frusztrációk maradtak mindezek után. S a régi ellentétek életben tartásához sokszor a mai hatalmi érdekek is hozzájárulnak. Kötetünk tanulmányai azt vizsgálják, hogy miként él tovább a világháború öröksége, milyen mai folyamatok vezethetők vissza a XX. század közepéig, miként alakulhatnak a Távol-Kelet viszonyai a közeli jövőben, vajon sikerül-e a világ legnépesebb kontinensének megszabadulnia a múlt hosszú árnyékától.