"A drávaszögi magyarságot a teljes szétszórattatás fenyegette az 1991-es szerb támadásokkal kezdődött hét háborús esztendőben. A magyar lakosság jelentékeny része elmenekült a falvakból, és csak évek múltán térhetett vissza szülőföldjére. Az ott maradtak a keserves túlélésre próbáltak úgy-ahogy berendezkedni. A talpra állás esélyei ködbe vesztek. De a Drávaszög életében sokszor alakult már úgy, hogy amikor a külső szemlélő legsanyarúbbnak ítélte helyzetét, megmaradásának esélyeit csekélynek látta, talpon tudott maradni." (Lábadi Károly)