Csárdapuszta. Rabul ejteti a látogatót a békés tájban megbúvó csodaszép épület, a féltve őrzött Madonna szobor, Kossuth legendája és a mindezekhez kapcsolódó rejtélyek egész sora. Ezt a vidéket csaknem két évszázadra némította el a török hódoltság, de vajon mi történt itt korábban? Vajon hogy éltek az emberek errefelé az Árpád-korban? Az első két tanulmány meglepően izgalmas históriákat és emlékeket tár fel a 13-14. századból, sőt néhol visszakacsint a honfoglaló ősökig. Szentiván első említésekor egy kifejezetten ritka és helyenként szórakoztató esemény bontakozik ki. Az eltűnt démi templomok egy teljesen ismeretlen világba vezetnek, amelyről eddig semmit nem tudtunk. Egyszerre találjuk meg a bölcs, előrelátó gondolkodás nyomait és a korabeli zsiványság változatos formáit. A Szentiváni Madonna különleges szépségét egy összehasonlító elemzés próbálja érzékeltetni. A szobor művészi értéke még alig ismert, pedig minden tekintetben méltó rá. A csárdapusztai kápolnát építő Török Sándor és Kossuth Lajos kapcsolata szinte mesébe illő, ráadásul a bővebb rokonságuk számos érdekességet rejt. Petőfi születésének 200. évfordulója kínálta azt az alkalmat, hogy Kossuth és Petőfi közös emlékezetét, helyi vonatkozásaikat is feltárja a szerő, hiszen mindkettőjüket nagy tisztelet övezi a Bakonyalján.