A Magyar szemhatár sorozat köteteiben az érintettek beszélnek helyzetükről, arról, hogyan gondolkodnak önmagukról, hogyan ítélik meg helyzetüket és jövőjüket, s teszik ezt - szándékunk szerint - pártsemlegesen. Az újabb kötetben a szerzőknek önkéntelenül is a Székelyföldön megrekedt történelmi időhöz (1918 - 1945 - 1990) kellett viszonyulniuk, hogy a kettős periféria-helyzetben önjáróvá vált változatlanságokból a 21. századi életvitel megteremtéséhez segítsék a szellemi és anyagi gyarapodásban érdekelteket. Mindezt a máig kibeszéletlen Trianon-szindróma paradigmájával küszködve, ráadásul a ránk telepedő vírusjárvány fogságában. [...] Nem ennek a kötetnek a feladata a trianoni fájdalmak továbbélésének lajstromozása, a vírusveszély elhárításának dokumentálása; aminthogy az önvédelmi perek vagy a Székelyföld modernizációs lehetőségeinek részletekbe menő bemutatása sem. Szerzőink a maguk tényfeltárásával és helyzetkép-elemzésével az együttgondolkodást igyekeznek elősegíteni. Hisznek abban, hogy a túlélésnél többre van lehetőségünk, bátorságunk és képességünk: a vészhelyzetek utáni jövőteremtésre. A szerzők: Bakk Miklós, Bakó Rozália Klára, Balog Adalbert, Biró A. Zoltán, Bodó Barna, Bodó Márta, Cseke Gábor, Cseke Péter, Garda Dezső, Gergely Orsolya, Gyarmati Zsolt, Kolumbán Gábor, Málnási Levente, Pál-Antal Sándor, Péntek János, Sarány István, Simó Márton, Szőts P. Zsuzsa, Tonk Márton, Zsigmond Andrea A Magyar Kormány: a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatásával