Memoria Hungariae 13. A tanulmányok szerzői a középkor és kora újkor történetének kutatásával foglalkozó hazai központok mindegyikét képviselik. Budapesti, debreceni, miskolci, pécsi és szegedi kollégák vállalkoztak arra, hogy személyes sorsok bemutatása révén emberközelibb megvilágításba helyezzenek bizonyos eseményeket, történéseket. A kötet tizenkét tanulmánya (hét európai, öt pedig magyar vonatkozású), arra nem vállalkozhatott, hogy a középkori és kora újkori történelem szélesebb körben ismert száműzetéseinek, fogságainak történeteit mind feldolgozza, de jelen kiadvány kedvező fogadtatása, az iránta megnyilvánuló nagyobb érdeklődés esetén a szerkesztők és a szerzők nem fognak elzárkózni ettől a kihívástól. A középkori és kora újkori Európa politikai, hatalmi küzdelmei, fegyveres konfliktusai gyakran azzal a következménnyel jártak, hogy a fontosabb résztvevők, meghatározó szereplők közül - ha nem esetek el az események során - voltak, akik száműzetésbe kényszerültek, vagy fogságba esetek, rabláncra kerültek. További sorsuk nagyon változatosan alakulhatott. Egyesek vissza tudtak térni a száműzetésből, mások nem. Voltak, akik politikai engedmények, területekről, jogcímekről stb. történő lemondás fejében megszabadulhattak a rabságból, másoknak súlyos váltságdíjat (is) kellett fizetni. Az is előfordult, hogy az előkelő vagy fejedelmi foglyot végül kivégezték, de néha-néha sikeres szökésre szintén volt példa. Jelen tanulmánykötet 12 különböző történetet mutat be kronologikus sorrendben ebből a témakörből. Közöttük vannak viszonylag jól ismert esetek, mint például Oroszlánszívű Richárd angol, és I. Ferenc francia király fogsága, vagy a magyar főrendi Illésházy István emigrációja, de olvashatók kevésbé ismert történetek is. Ez utóbbiak közé tartoznak azok az írások, amelyekben arra kapunk választ, hogy mi lett a sorsa a dinasztikus küzdelmek veszteseinek a 11-12. századi Kijevi Ruszban, a szaracén fogságba esett templomos és johannita lovagoknak, vagy hogyan szökött meg Kęstutis litván fejedelem a Német Lovagrend rabságából. Három tanulmány is foglalkozik a csatákban, háborúkban hadifogságba esettekkel, de megismerhetjük V. Károly német-római császár lemondásának, kolostorba történő visszavonulásának, "önkéntes fogságának" körülményeit, vagy az V. László király feletti gyámságért, felügyeletért folytatott hatalmi, politikai küzdelmeket. A magyar történelemből ismert Hunyadi, Zrínyi, Frangepán vagy Rákóczi családokról köztudott, hogy egyes tagjaik voltak börtönben. Volt aki kiszabadult, volt akit kivégeztek, de az már kevésbé ismert, hogy a Garai család történetében ugyancsak előfordultak foglyok és túszok. Tartalomjegyzék: Font Márta: A dinasztikus küzdelmek vesztesei a 11-12. századi Kijevi Ruszban: a polocki Vszeszlav és Ivan Berladnyik - Hunyadi Zsolt: Templomos és johannita lovagok a hitetlenek fogságában - Bárány Attila: Oroszlánszívű Richárd fogsága - Pósán László: Kęstutis litván fejedelem szökése a Német Lovagrend rabságából - Veszprémy László: "Hol vannak a katonák?" A nikápolyi csata (1396) hadifoglyai - E. Kovács Péter: Foglyok a velencei háborúban (1411-1412) - Árvai Tünde: Foglyok és túszok a Garai család történetében - Novák Ádám: Hungarikák V. László gyámságának időszakából - Györkös Attila: I. Ferenc francia király spanyol fogsága (1525-1526) - Tózsa-Rigó Attila: Egy önkéntes "fogságba" vonulás története. V. Károly lemondásának és visszavonulásának körülményei - Hiller István: Emigráció, avagy út a hatalomba. Illésházy István - Bozzay Réka: Hadifogság a holland aranykor idején