A könyv azt vizsgálja, hogy milyen módon és milyen eredménnyel igyekszünk megismerni a politikumot. Nem módszertani eljárásokat rendszerez, hanem a megismerési praxisok elemzése alapján a politikai ismerettan alapkérdéseit teszi fel négy nagyobb egységre tagolva. Az első rész bemutatja azokat a szemléletmódokat, amelyek a politika megismerésében alapvető szerepet játszanak; a politika és a politológia tényeinek különbségét, a politikatudományi általánosítás lehetőségeit, az igaz ismeret különböző nézőpontjait. A második rész a politikai tények megismerésének nehézségeit elemzi: nyelvi, cselekvési, intézményi és tárgyi tények a politikában. A harmadik rész a politika megismerésének kontextusait vizsgálja: a politikai létezés időbeli és térbeli értelmezését, a politika lehetőség és szükségszerűség viszonyát, az igaz ismeret és a fikció elválasztásának nehézségeit, a tudás és a hatalom viszonyát. A könyv negyedik része megvizsgálja, hogy a tárgyalt ismerettani kérdések miként jelennek meg a maguk konkrét közegében, azaz milyen politológiák születnek. Elemzi a politológus társadalmi beágyazottságát, a polifonikus politológiát és a diszciplinárisan önálló politikatudomány lehetőségeit.