Perényi Zsigmond báró a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legtevékenyebb ellenzéki magyar főnemese. Vármegyei főispánként, a legmagasabb bírói fórum tagjaként is az ellenzéki főnemesek táborát erősítette a rendi országgyűléseken. Az első népképviseleti országgyűlés felsőházának másodelnökeként pedig gyakorlatilag ő irányította annak munkáját, s biztosította határozatképességét. Pályafutása ennek ellenére kevéssé ismert, forrásokra alapozott tudományos igényű feldolgozása még várat magára. Az Országgyűlési Múzeum szervezésében 2019. október 7-én megtartott konferencia elsődleges célja az volt, hogy feltárja s főbb csomópontjaiban bemutassa azt az egyenes ívű, hosszú és tevékeny életutat, amelynek 1849. október 24-én Pesten a megtorlást levezénylő Haynau táborszernagy bosszúvágya vetett véget. Munkásságának minden részletre kiterjedő elemzése azért is fontos, mert kultusza a kárpátaljai magyarság nemzeti identitása megőrzésének egyik lényeges eleme mind a mai napig. Nagyszőlősön felállított szobrának sorsa hitelesen példázza ezt. A tudományos ülés előadói, kötetünk szerzői a közlés sorrendjében: Melkovics Tamás, Pelyach István, Miskolczy Ambrus, Kedves Gyula, Hermann Róbert, Csorba György és Csatáry György.