Korunk ökológiai válsága alaposan átalakítja mindennapjainkat s azon keresztül mindennapi gondolkodásunkat is. Ami fontos volt a múltban, mára elenyészett, s olyan új dolgok tágítják horizontunkat, amire tegnap még csak gondolni sem mertünk. Ez a paradigmatikus fordulathatással volt a politikai ideológiák világára is. Mindezt leginkább az ökológiai politika fejezi ki, amely önálló politikai filozófiává és ideológiává vált, átalakította azt a módot, ahogyan a demokráciáról gondolkodunk, mind-ezek nyomán pedig jelentős hatást gyakorolt a klasszikus ideológiákra (liberalizmus, szociáldemokrácia és konzervativizmus), és komoly kihívást is intézett feléjük. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa az ökológiai politika kialakulását és önálló ideológiává érését; megvizsgálja a hatását a demokráciára és a klasszikus ideológiákra, amelyek olykor gyomorrontást kapnak a közélet zöldülésétől, máskor pedig példaértékűen tudnak az ökológiai irányzatokkal együttműködni; tüzetesebben megvizsgálja a baloldal és az ökológia ellentmondásoktól sem mentes viszonyát olyan irányzatokat segítségül hívva, mint az ökoszocializmus, az ökoanarchizmus és az ökofeminizmus; továbbá áttekintse a rendszerváltás utáni magyar (kormányzó és nem kormányzó) baloldal környezetpolitikáját. A kötet egyik fő állítása az, hogy az ökológiai politika korántsem üresíti ki vagy foglalja el erőszakosan a nagy ideológiákat, hanem éppenséggel a 21. századba teleportálja őket, másrészt pedig hogy a baloldal tudott a leginkább együttműködni a bolygó megmentését célként kitűző ökopolitikával, s így lehetséges egy ökológiai keretbe ágyazott baloldali környezetpolitika kialakítása. Éppen ezért a kötet utolsó részében a szerző a diskurzus kialakításának szándékától vezérelve vitapontokba szedve felvázolja a baloldal által potenciálisan követendő, önálló, az ökopolitika felé nyitott környezetpolitika alapjait.