Rákóczy György diplomacziai összeköttetéseit történetírásunk nagyon hijányosa ismeri. Grondskynak »Bellum Cosacco Polonicum«-ában s a Noyers-fele levelekben (megjelentek Párisban 1859.) feltaláljuk ugyan összeköttetéseinek egyes szálait: és az európai történetírók, kik az azon időbeli nagy északkeleti háborút részben vagy egészben tollúk alá vették, Puftendorftól Carlsonig némely részleteket közölnek ugyanarról, de az erdélyi fejedelemnek beavatkozása ama háborúba mindenütt mint mellék esemény jelenik meg, melyet sem érdekök sem kedvök tisztába hozni, felderítni, s melynek úgy szólva csak utolsó episodját s az előítéletektől azt sem menten tárgyalják. Jelen okmánytár II. Rákóczy György diplomacziai összeköttetéseit és alkudozásait, ha nem is teljesen - mi tekintve a hazai levéltárakat ért csapásokat lehetetlen is volna de mégis annyira kiegészítve mutatja be, hogy az eddigi ismereteinket a legtöbb részleteiben módosítja s gyakran át is alakítja! Természetesen leggazdagabban van képviselve összeköttetése a portával, Svéd- Lengyelországgal.