A középkori oklevelek Vas vármegyében még több mint hétszáz falu nevét említették meg. Ez a szám a történelem viharainak, kiváltképp a háborúk, a járványok és természeti csapások kataklizmáinak következtében a Millenniumra hozzávetőlegesen megfeleződött, és az 1898-ban kiadott vármegye monográfiában már csak alig háromszáz vasi település nevét olvashatjuk. A településszám ezt követően a trianoni elcsatolások, majd nem kis mértékben a 20. század különböző szempontú, racionalizáló település-koncepciói révén még tovább fogyott. Így Vas vármegyében napjainkban mind összesen 216 önálló település található. Feiszt György hat esztendeje arra vállalkozott, hogy kutatásokba kezd, és a Vas Népe napilap hasábjain hétről-hétre jelentkező rövid írásokban ráirányítja a figyelmet e települések történelmi eseményeire, az ott tevékenykedő, vagy onnan származó, sokszor elfeledett személyiségekre, nem utolsósorban pedig a helyben megtalálható néprajzi és kultúrtörténeti érdekességekre. Egy igazi időutazás ez a múltba, amelyből kiderül, hogy ki volt a sajtoskáli cukorbáró; ki volt a Gellért-hegyi Szabadság-szobor modellje; ki volt a magyar Szapphó, az első ünnepelt költőnő; hol tevékenykedtek a híres vasi kuruzslók; ki volt a veleméri templom felfedezője; ki volt a kőszegpatyi genetikus; hol született a bányászhimnusz szerzője és hogy voltak-e boszorkányok Vas vármegyében.