Titokban működő szervezetek történetéről értekezni az egyik leghálátlanabb történetírói feladat, hiszen az ilyen organizációk jellemzően kevés iratot képeznek. Márpedig a magyar történelem viharos időszakai közé tartozó Horthy-korszak bővelkedett - elsősorban jobboldali, irredenta eszmék mentén szerveződő - titkos szervezetekben, melyek a politikai életet is befolyásolták, pontosabban tagjaik igen nagy arányban a magyar politikai-hivatalnoki-katonatiszti elitből kerültek ki, ezért szoros kapcsolatban álltak a kormányzattal is. E titokban működő szervezeteknek olykor volt legális fedőszervezete valamely társadalmi egyesület formájában, olykor pedig informális keretek között, csupán a tagok közti szóbeli megbeszélések és utasítások alapján fejtették ki a tevékenységüket. Az olykor egyenesen a kormányzat kezdeményezésére létrejövő titkos, nem egy esetben felfegyverzett formációk legalább részben az első világháború elvesztése után komoly fegyverkezési korlátozások alatt álló magyar haderő rejtett kiegészítő alakulataiként, illetve hírszerző, kémelhárító és politikai rendészeti szervekként is funkcionáltak, ezért esetükben állami vagy kvázi-állami szervekről, a mostanság divatos kifejezéssel "mélyállam"-ról beszélhetünk. Bár működésükről kevés forrás maradt fenn, e szervezetek története bizonyos dokumentumok alapján legalább részlegesen megismerhető. E terjedelmes, had- és politikatörténeti tárgyú monográfia célja, hogy levéltári források alapján, a történész-levéltáros szerző eddigi kutatásait összegezve megvilágítsa a Horthy-korszak politikai életében fontos szerepet játszó, ám máig kevéssé ismert mélyállamát. KÁNTÁS BALÁZS 1987-ben született Budapesten. Irodalomtudományi PhD-fokozatát 2015-ben szerezte meg. Második, történettudományi PhD-fokozatát 2022-ben védte. 2016 óta levéltárosként dolgozik a Magyar Nemzeti Levéltárban, illetve 2021 óta párhuzamosan a Magyarhoni Zsidó Imaegylet magyar neológ zsidó vallási szervezet tudományos tanácsadója. Számos monográfia, tanulmánykötet és forráskiadvány szerzője. Irodalomtörténészi munkásságáért 2011-ben Pro Scientia Aranyéremmel, 2019-ben Gérecz Attila-díjjal, 2023-ban pedig József Attila-díjjal tüntették ki.