A magyar állam története és az államhatárok tudatos ellenőrzése, védelme folyamatosan egybekapcsolódott. A gyepűrendszer, a határ(őr)vármegye, Erdély jelentős részben határvédelemhez kapcsolódó története, az ország déli határai mentén életre hívott mélységben tagolt bánsági védelmi övezet és végvárvonal, majd a Katonai Határőrvidék története messzire vezető hatásokat generált. A kiegyezés után a belső és külső határok funkcionálisan eltérő tartalmat hordoztak. Az első világháborús vereséggel felbomló történelmi Magyarország ellenséges környezetben, alig védhető határok közé került. Magyarországnak szinte mindenkor volt nagyhatalmi szomszédja, de a második világháború alatti német és szovjet szomszédság csaknem végzetesnek bizonyult. A vesztes második világháború után az ország beilleszkedett a megosztott világ struktúráiba. A kettős vasfüggöny mind nyugat, mind pedig a Szovjetunió felé sajátos határvilágokat teremtett. A hidegháború után az átalakuló világban az ország határokra vetettsége sok szempontból megmaradt, ma is sajátosan jelentkeznek a NATO, illetve az EU határdimenziói az ország életében.