A tanulmány célja elsősorban a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok 1920-tól 1941-ig tartó fejlődési ívének a megrajzolása a magyar és orosz prímér forrásbázisra támaszkodva. Kitér arra, hogy milyen tényezők alakították és determinálták Magyarország külgazdasági mozgásterét, és ebbe a külső feltételrendszerbe hogyan illeszkedett a szovjet piac, mint a magyar ipari és mezőgazdasági termelés szóba jöhető felvevő- és nyersanyagbázisa