A 260 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi című drámámat arról, hogy kiélezett történelmi, politikai helyzetekben milyen különbözően viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen magyar szabadkőműves regény. Némi változtatással innen kölcsönöztem ennek a "regényes" történetnek az alcímét. A kötet megjelenése után több budapesti rotary klubban tartottam előadást, és megismerve tevékenységüket, amely sok tekintetben átvette a száz évvel ezelőtti szabadkőműves páholyok karitatív misszióját, méltányosnak tartottam, hogy ismertessem a magyarországi rotary klubok és más, hasonló szerveződések rövid történetét.