Speculum historiae Debreceniense 29. Ennek a kötetnek a szerzői - beleértve a szerkesztőket és a lektort is - a 80 éves Barta János barátai, tisztelői, munkatársai, kutatótársai, akik tisztelgésnek tekintik írásaikat, amellyel köszöntik a debreceni egyetem professzorát, s a Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének emeritus professzorát, aki a hosszú 80 évből több mint öt és fél évtizedet töltött a tudomány művelésével, a történelem oktatásával, s olyan érdemes munkát végzett és végez még ma is, amellyel kitörölhetetlenül beírta nevét a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a Debreceni Egyetem életébe. A tudományos életben máig is ifj. Barta Jánosként ismerik. Az ifj. jelzőt, némi unszolásra, amelyben én is szerepet vállaltam, ő választotta magának, hogy írásait meg lehessen különböztetni édesapjáétól, Barta János akadémikus irodalomtörténészétől, aki szintén egyetemünk jeles professzora volt. A történelem és az irodalomtörténet nem áll messze egymástól, mégis öcscsével, a korán elhunyt Barta Gáborral együtt inkább a történelem iránt érdeklődtek. Persze ennek is volt családi hagyománya, hiszen nagybátyjuk, Barta István a magyar reformkor történetének nagyra becsült kutatója volt, sőt egyik unokatestvérük, Barta László is a levéltáros, történetkutató pályát választotta. Tartalomjegyzék: Barta János köszöntése (OROSZ ISTVÁN akadémikus) BAZSA GYÖRGY: 80 éves a Debreceni Szemle főszerkesztője IMRE LÁSZLÓ: Arany László és a 21. század FORISEK PÉTER: A classis Pontica rövid története TAKÁCS LEVENTE: A római földmérők földrajzi horizontja BÁRÁNY ATTILA: Magyarország és Anglia az európai politikában az 1290-es években SOLYMOSI LÁSZLÓ: Szentek az Árpád-kori oklevelekben PÓSÁN LÁSZLÓ: Szobrászat, festészet és ötvösművészet a középkori Poroszországban KÓNYA ANNAMÁRIA: Vay Ábrahám és a szlovák reformátusok KÖRÖSPARTI PÉTER: Szeghalom egyházai a 18. században KÓNYA PÉTER: Adalékok a felső-zempléni mezővárosok társadalmához a 18. században BOZZAY RÉKA: Bátori Sigray Mihály élete és emlékezete POÓR JÁNOS: A jozefinista rendszer felszámolásáról PAPP KLÁRA: "Túl sokat fáradoztam, ... és mindent jól és rendesen elindítottam..." Raisz György tevékenysége Zichy Jozefa szolgálatában OROSZ ISTVÁN: Szirmay Antal egy zempléni mezővárosról LÉVAI CSABA: A rabszolgák felfegyverzésének kérdése a Brit birodalomban az amerikai forradalom előtti időszakban MANFRED JATZLAUK: Helmuth von Moltke katonapolitikai koncepciója és politikai nézetei a német egység létrejöttének időszakában SCHREK KATALIN: Az 1887-es földközi-tengeri egyezmények megkötésének első szakasza és gróf Károlyi Alajos közbenjárása PREPUK ANIKÓ: Neológ rabbik a magyar nyelvű izraelita felekezeti publicisztikában a 19. század utolsó harmadában BARTA RÓBERT: Trianon brit bírálója. Carlile Aylmer Macartney (1895-1978) és Magyarország PÜSKI LEVENTE: Vélemények és adatok: Hitbizományok a két világháború közötti Magyarországon SZAKÁL IMRE: Hajótöröttek. A kárpátaljai magyar tisztviselők helyzete 1918 után ANGI JÁNOS: A trianoni béke hatása Debrecen fejlődésére (1920-1944): Néhány kulturális aspektus CSATÁRY GYÖRGY: Kárpátalja levéltárai a Magyar Királysághoz való tartozás idején (1938-1944) CSISZÁR IMRE: A nagyüzemi mezőgazdasághoz vezető út, és a termelőszövetkezetek működése Magyarországon 1945-től a 70-es évek elejéig VÁRADI NATÁLIA: Kárpátalja gazdasági helyzete a Hruscsov-korszakban (1953-1964) MOLNÁR D. ERZSÉBET: Koncepciós perek Kárpátalján a második világháború után