A könyv négy település, a baranyai Nagynyárád, a Tolna megyei Bonyhád, a nyugat-magyarországi Balf, valamint a ,,leghűségesebb" város, Sopron német lakosságának hányatott sorsát követi nyomon 1944 és 1948 között. Sorra veszi a második világháborút követő esztendőkben lezajlott sorsfordító változásokat, amikor a földreform és a különböző telepítési akciók alapjaiban forgatták fel az itt lakók életét. A szerző bemutatja a korszakot jellemző kényszermigrációk különböző típusait: a front elöli evakuálást, a menekülést, a malenkij robotra való elhurcolást, az internálásokat, a bukovinai székelyek letelepítését, a földreformmal kapcsolatos belső népmozgásokat, a német lakosság elűzését, a felvidéki magyarok letelepítését. E történeti események sajátos összetettségükben, egyéni sorsokat is megidézve, a mindennapi életre gyakorolt hatásaikkal együtt tárulnak fel. A többségi és a kisebbségi társadalom viszonyrendszerének árnyalt bemutatása bevett sémákat és máig élő sztereotípiákat relativizál, ezáltal pedig egész 20. századi történelmünkkel kapcsolatban is újragondolásra késztet.