Előszó: Keszei Miklós előtérbe lépett, midőn Kőszegi Vida nyitrai püspök avignoni 1344. évi követsége alkalmából kegyvesztetté lőn, elvesztette a királyi kápolnai ispánságot és titkos kanczellári méltóságot, melyet Keszei Miklós nyert el,[21] valamint midőn Vida püspök halálával VI. Kelemen pápa Vásári Miklós esztergami prépostot 1347 május 23-ikán nyitrai püspöknek kinevezte. Az esztergami prépostság ez alkalommal megürült, de az akkor divott szokás szerint, lemondani róla, illetve jövedelmeiről a kinevezett püspöknek nem kellett előbb, mígnem püspökké szenteltetett. Vásári Miklós fölszenteltetésével nem sietett, négy évvel utóbb mint esztergami érsek szenteltette magát püspöknek. Nagy Lajos kérelmére (ne mondjuk: sürgetésére) a pápa ugyan már 1350-ben megengedte neki, hogy püspökké szenteltesse magát, de még egy félév mulva is úgy találjuk, hogy csupán megerősített és nem fölszentelt érseknek czímeztetik.[22] Egyéb eddig birt javadalmait nem is adta föl, csak az esztergami prépostsággal tett kivételt, melyet Keszei Miklósnak legott átengedett vagy merő barátságból, vagy nagybátyja Csanád érsek, lehet Lajos királynak óhajtására, s így esett, hogy 1349 elején már Keszei Miklóst találjuk esztergami prépostnak,[23] s egyúttal királyi kápolnai ispánnak, mely hivatalát még 1350 február 13-ikán, mint választott és megerősített zágrábi püspök is viselte.