Ugyan mi is lenne az kérdezte Hierón , amit jobban tudhatnék nálad, aki oly bölcs vagy? Senki előtt sem titok, hogy egyszerű magánembernek születtél válaszolta erre Szimónidész , most pedig türannosz vagy. Így aztán, mivel mind a két életformát megtapasztaltad, nyilván te jobban látod, miben is különbözik az átlagpolgár élete a türannoszétól az emberi gyönyöröket és fájdalmakat illetően. (Xenophón, Hierón avagy a zsarnokságról) Kötetünk az emberi történelem örök témáit, a hatalom művészetekben való tükröződését, legitimációját, a hatalom és az elit, illetve a hatalom és az egyén viszonyát kutatja három, időrendben lineárisan felépülő egységében, a Kr. u. 5. századtól kezdve egészen a jelenkorig. A kötet tanulmányai sok esetben feltáratlan vagy érintőlegesen ismert források felhasználásával, a történettudomány, a politológia, a filozófia, az irodalomtudomány, a színháztörténet vagy a művelődéstörténet felől közelítenek témáikhoz. Bár az írások különböző tudományterületekről kerültek ki, szembetűnő, hogy az egymásra reflektáló témák, újra és újra felbukkanva, mennyire sűrű hálózatot rajzolnak ki közöttük, miközben a laudációk, dicsőítő művek, színházi előadások, ex librisek és kézírásos possessor-bejegyzések mind-mind a hatalmi (ön)reprezentációt hivatottak szolgálni. Milyen stratégiákkal működnek a régi és új zsarnokok, monarchiák, demokráciák és totalitárius államformák; mennyit, mit, hogyan engednek állampolgáraiknak; milyen szereplehetőségeik voltak és vannak az értelmiségieknek a hatalom közvetlen környezetében; az irodalmi művek fiktív világa milyen képet ad az egyén és hatalom, vagy a periféria és hatalom viszonyáról, s ez mi módon áll kapcsolatban a valósággal? Kötetünk írásai ezeket a kérdéseket feszegetik.