A könyv 7 gyergyói településen keresztül mutatja be a román "katonai betörés" előtti hangulatot, a román katonai támadással összefüggő hangulatot, a székely gazdák menekülését, a román hadsereg és a hozzájuk csatlakozó lumpen elemek pusztításait. 1916. október 12.-ig a román megszálló csapatokat sikerült kiűzni Gyergyó térségéből. Helyüket az Erdélyt védő, német katonai alakulatok foglalták el, akik épület lefoglalásaikkal és rekvirálásaikkal szintén megkárosították Gyergyó népességét. A székelység a román katonai betörés előli menekülés és a román hadsereg pusztításai nyomán elvesztette állatállománya és ingó vagyonának jelentős részét. Ezért a világháború utolsó két évében megfogalmazódott a székelység kártérítésének a szükségessége. A gyergyóiak azonban nem hittek a kártérítés megvalósíthatóságában. 1918. október-november hónapjaiban Gyergyóban is kitört a Vörös Gárdisták lázadása. A felkelés leverése után a térségben megjelentek a román katonai egységek. (Garda Dezső)