A holokauszt megértésének és ismereteink pontosításához elengedhetetlenül szükséges, hogy ne csak az SS felső vezetését vagy a szervezet középszintű működését ismerjük, hanem azokat is, akik "a piszkos munkát" a mindennapokban elvégezték. Akiknek ténylegesen is a halál volt a mesterségük. Aron Shneyer szerencsés történésznek mondhatja magát. Egy olyan speciális forrást talált meg, amely arra a kérdésre ad egy pontosabb (rész)választ, hogy kik voltak a rendszer "talpasai", egyben kiszolgálói és haszonélvezői. A kötetben feldolgozott trawniki iskola anyaga bemutatja nem csak azt, hogy kik végezték el s lettek tiszthelyettesek az SS-ben, s aztán hol és milyen szolgálatot teljesítettek. Kérdések sorát tehetjük fel azzal kapcsolatban, hogy kik és milyen megfontolásból csatlakoztak az SS-hez. Önmagában elégséges indok volt-e a csatlakozáshoz, hogy valaki antiszemita, vagy hogy antikommunista? Vajon a "zsidó" és a "kommunista" szavak klasszikusnak mondható összekapcsolása a meglévő népi antiszemitizmussal "kiegészülve" mennyit segített a megszállóknak?