A könyv zárófejezete említi, hogy Ferenc Ferdinánd volt az a trónörökös, akit végül tökéletesen elfelejtettek, és akiről annyi maradt fenn a történelem tudatában, hogy "ő volt a világháború első elesett katonája". A szerző nem minősíti Ferdinándot, hanem monografikus igénnyel, de a szélesebb olvasórétegeknek is szóló könyvet írt. Foglalkozik a trónörökösnek a magyarokhoz fűződő viszonyával: utálta a magyarokat, nem is tanult meg magyarul, közismert volt arroganciája, nemzetiségellenessége, beszél vadászszenvedélyéről, valamint rangon aluli házasságáról. A könyv harmada foglalkozik a szarajevói merénylet következményeivel. A könyvet 16 oldalnyi korabeli képanyag illusztrálja.