Laurentius Eiseler egy a sok fiatal közül, akiket jómódú szüleik külföldi iskolákba küldtek tanulni. Őt Bécsből Strasbourgba. A strasbourgi Johann Sturm alapította Academia ékesszólás-stúdiumai európai hírűek voltak a korszakban. Melchior Junius óráin több alkalommal kellett olyan szemináriumi dolgozatot írni, hogy egy-egy latin műfaj feldolgozásához valamilyen aktuális történeti témát választhatott a hallgató. Az ifjú Eiseler a Magyar Királyság hadszínterein ismert osztrák főtisztek közül egy tokaji várkapitányt választott a „győzelmi ének” műfaj gyakorlására, a neki tulajdonított törökök feletti győzelem történetének kiszínezett bemutatására. Ha a mű nem is a latinitás csúcsteljesítménye, ha a hallgató nem is volt igazán tisztában a választott történet körülményeivel, kis művével – mert megjelent nyomtatásban – tájékoztatta Elzász lakóit a tőlük távoli háború egyik eseményéről.