"(...) ez a napló majdnem 55 évig lappangott Romániában, és megtalálása egészen kalandos volt. Dr. Steinmetz Dubi, Aly fia meg van győződve arról, hogy a Romániában megtalált eredeti napló nélkül nem tudta volna lefordítását elvégeztetni és héber nyelvű változatát a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben elhelyezni. Azt is hozzáteszi, hogy az apja életének e "könyve" évekig előbukkant a gondolataiban, és soha nem tudta azt elfeledni." - írja Paul Farkas a kötet előszavában. Steinmetz Aladár, bár alapvetően családjában és tágabb környezetében is magyarul kommunikál, naplóját román nyelven írja meg: nem tudja a kínzóihoz is köthető nyelvet használni a vele történtek feldolgozására. Mert ez a napló bizonyos szempontból terápia: tényszerű, pontos, mondhati tárgyilagos számbavétele Steinmetz és társai, tágabban pedig az erdélyi zsidóság kálváriájának, amire szükség van a szembenézéshez - és a lezáráshoz.