A könyv egy, a 20. század utolsó évtizedeiben kialakult és Magyarországon mindössze egy-két évtizede gyökeret vert tudományterület, a környezettörténet módszerei segítségével igyekszik megérteni, milyen környezeti hatásai voltak az oszmánok Kárpát-medencei jelenlétének, hogyan változott meg a medencebelső természeti képe az elhúzódó háborúk idején. Az oszmán-magyar határszakasz egy mikrorégiója, a Rábavölgy áll a munka középpontjában, amely térséget a 16. század közepétől időről időre érintettek mind jelentősebb oszmán hadjáratok, mind pedig kisebb portyák. A folyó mentén kiterjedt birtokokkal rendelkező Batthyány család levéltárában található forrásanyag segítségével arra keressük a választ, hogy lehet-e a térségben háborús környezetről beszélni, valamint, hogy miként befolyásolta a helyi gazdálkodási viszonyokat, a terület környezeti képét a "mindennapi háború". A történészek a folyók és más természetes határok jelentőségét a háborús védekezésben evidenciaként kezelik, eddig azonban azt kevesen vizsgálták, hogy egy-egy régió gazdálkodását, az ott élők életmódját hogyan befolyásolta a jelentősebb vizek közelsége és a török veszély együttes jelentkezése.