Féltett kishazák címmel olyan sorozatot indítunk, amely a lírai közelítésmód és a szociografikus-riportszerű ábrázolás sajátságos elegyével mutatja fel írástudók különböző, gondosan számon tartott, bensőjükben féltett kishazáit, magyar városrészeket, kistelepüléseket, tájakat. Ezek azok a kisvilágok, bensőnk zugaiba rejtett-óvott vidékek, amelyek különösen fontosak számunkra, amelyekhez az ember gyermek- és ifjúkora vagy életének hosszabb szakasza fűződik. A 6. kötet Csongrád. Csongrád története összefonódott az életünkkel. A Pestre elkerült Botos József megtalálta ott a párját. Nagyon szerényen éltünk, nem viharok nélkül, de nagy világnézeti harmóniában. Koncz Veronika - Nagyanyó - haláláig, 86 éves koráig velünk élt. Amikor gyere­keink megszülettek, mindegyiket megáldotta. Botos Jóskából kiváló közgazdász lett. Amikor jött a rend­szerváltozás, a társadalombiztosítás területén találta. Ő lett a rendszerváltozás utáni első főigazgató, ezer milliárd forint felelős gazdája. Jóma­gam pénzügyi államtitkár, majd miniszter lettem, később a Bankfelügyelet elnöke. A politikai változások hatására végül mind­ketten az egyetemi oktatásban találtuk meg a helyünket, onnét mentünk nyugdíjba. De sose szakadtunk el a földtől. Minden nyarunkat Csongrádon töltöttük. Meg­őriztük Nagyanyó örökségét, sőt gyarapítottuk is. Szeré­nyen éltünk és élünk. Most már életvitelszerűen itt tartózkodunk a tanyán. Unokáink közül -13-an vannak - sokan és sokszor jön­nek le. Kicsit segítenek, nagyon itthon érzik magukat. Hogy lesz-e közülük, aki tovább viszi a családi örökséget, még nem körvonalazódott.