A forráskötet mind szerkezetében, mind tartalmában jól illeszkedik a két korábban megjelent úrbérrendezési kiadványhoz, amelyek az érmelléki, a sárréti, a szalontai és a váradi járás anyagát mutatták be. Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének megfelelően a belényesi járás falvainak kilenc kérdőpontra adott válaszait és úrbéri tabelláját adja közre a harmadik kötet. A vallomástevők meglehetősen kedvezőtlennek minősítették a mezőgazdasági termelést településeik határában, inkább az állattartás lehetőségeire hívták fel a figyelmet. A jobbágyok szolgáltatási kötelezettségei viszont a váradi püspökség uradalmaiban folyó ipari termelésre (vaskohó, üveghuta) és a majorsági gazdálkodásra utalnak. Árnyalt képet kapunk a megélhetést segítő paraszti tevékenységekről (fakitermelés, szénégetés, fa-szerszámkészítés, fazekasság stb.) A kötetet fogalomtár, pénz- és mérték-egység mutató egészíti ki.