A kötet az 1920 és 1932 között tartott országos katolikus nagygyűléseken elhangzott beszédek szövegét tartalmazza. A nagygyűlések a katolikus közélet kiemelkedő eseményének számítottak, ahol a szónokok a kor aktuális kérdéseit tárgyalták. A dualizmus korában a rendezvénysorozatot ellenzéki karakter, a liberális kormányokkal való szembenállás jellemezte, 1920 után viszont az esemény mindig a hivatalos keresztény-nemzeti ideológia jegyében zajlott. A szónokok támogatták az önmagát kereszténynek nevező kormányzat törekvéseit, de bizonyos kérdésekben mint a legitimizmus, illetve a protestánsokkal fenntartott viszony ügyében még így is jól érzékelhetők a feszültségek. A fórumon igen sokféle kérdés került rendszeresen terítékre, például a trianoni béke revíziója, a szociális kérdés, a sajtóügy, a liberális házasságjog reformja vagy a világiak szerepének alakulása az egyházban. A korszakban megrendezett 11 nagygyűlés beszédei fontos forrásanyagai a katolikus egyháztörténet kutatásának és megmutatják a jelentős egyházi és világi személyiségek véleményét a magyar társadalom és a katolicizmus legfontosabb kérdéseiről.