Korában komoly tudományos és publikációs reményeket keltő, erdélyi központú, többnevű társaság volt az, amely Aranka titoknok körül létrejött 1790-ben, és amely a Diéta döntése szerint a nyelv korszerűsítésére szerveződött. Eredetileg a magyarságnak az adminisztráció honi nyelvéhez való jogát ismerték el Erdélyben ennek fejlesztése céljából kerülhetett sor a Társaság engedélyezésére. Az akadémiai célok aztán a tagok kezdeményezésére helyettesítették lassan a pusztán nyelvieket. E társaság szöveges gyűjteményeit, amelyek jórészt az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményeibe kerültek, a filológus mesterség elsajátítására kívántuk felhasználni. A filológiai feltáró munka a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén kezdődött és az Erdélyi Múzeum-Egyesület nyújtotta keretek között irodalom- és művelődéstörténeti célokat követve, nemzedékeket is összekapcsolva folytatódik.