A magyar nemzettudat egyik legmeghatározóbb eleme az aradi vértanúk története. A tizenhárom kivégzett mártír kiemelkedő szimbóluma lett a nemzet törhetetlen szabadságvágyának és áldozatvállalásának. Ugyanakkor szinte teljesen feledésbe merültek az 1849. őszi megtorlás további áldozatai, akik között három nagyobb csoportot lehet kiemelni: katonák, papok, politikusok. A mártír politikusok emléke többségükben csak a szűkebb pátriájukban élt tovább, pedig talán ők alkotják nemzeti vértanúink leginkább egységes körét. Közöttük a legpontosabban kijelölhető szűk csoport az első népképviseleti országgyűlés 1849. október 6-24. között Pesten kivégzett öt tagja: gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, sárvári képviselő; Csány László miniszter, keszthelyi képviselő; báró Perényi Zsigmond, a felsőház elnöke; Szacsvay Imre képviselőházi jegyző, nagyváradi képviselő; báró Jeszenák János kormánybiztos, felsőházi tag. Az Országgyűlési Múzeum 2015. október 13-án megtartott konferenciájának elsődleges célja az első népképviseleti országgyűlés mártírjainak emléke előtti tisztelgés volt. Sorozatindító kötetünk az emlékülésen elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. Tartalom: Hermann Róbert: Az 18491850. évi megtorlás Az elvek és a gyakorlat Urbán Aladár: Batthyány Lajos gróf a magyar Egmont. A miniszterelnöki kinevezéstől a hadbírósági ítéletig Molnár András: Csány László. Pártvezér, kormánybiztos, miniszter Melkovics Tamás: Perényi Zsigmond báró. Bírából vádlott és vértanú Fónagy Zoltán: Szacsvay Imre. Az elvhűség példa-áldozata Kedves Gyula: Jeszenák János báró. Akit egy főhercegasszony sem menthetett meg