Az ónodi országgyűlés (1707. május 31-június 22.) a Rákóczi-szabadságharc tetőpontján, Ónod mezőváros közelében, a körömi mezőn megtartott kuruc országgyűlés volt. A Telekesi István egri püspök által celebrált ünnepélyes szentmisével megnyitott ülés a szabadságharc egyik legfontosabb politikatörténeti eseménye volt. Ezzel foglalkozik Áldásy Antal eredetiben 1895-ben a Századok hasábjain folytatásokban, majd külön kötetben is megjelent műve, mely most reprint kiadása kapcsán kerül ismertetésre. Ezen ülésen miután rendkívül véres módon leszámoltak a rendi ellenállással - a francia szövetség reményében törvénybe iktatták a Habsburg-ház trónfosztását, s az interregnum kezdetét, melyet fél évvel korábban, már a Szenátus rozsnyói ülésén elhatároztak. Számos más fontos döntés is született: kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melynek fizetéséhez a nemességnek is hozzá kellett járulnia; a rézpénz forgalmát devalvált értéken erősítették meg; a szabadságharc idejére a királyi felsőbíróságok helyett ítélőtáblát állítottak fel; Bercsényi Miklós főgenerálist pedig fejedelmi helytartóvá választották. A szerző elsőként az ülés előzményeivel foglalkozik, külön kitérve a nagyszombati alkudozások félbeszakadására, valamint a francia szövetségre. A kötet függelékében találhatjuk az országgyűlés egy korábban kiadatlan, latin nyelvű naplóját, az országgyűlés végzéseit, s néhány magyarázó jegyzetet.