Bálint József források, adatok tömegével mutatja be a totális háborúra jellemző gazdasági kifosztást: a nyersanyagok, a szovjet gazdasági javak német precizitással való tervszerű kiszivattyúzását. Jól nyomon követhető, hogy az egyes náci vezérek és a német nagy burzsoázia a maga csillapíthatatlan mohóságával hogyan tette rá a kezét a kulturális javak és kincsek minden elérhető darabjára is. Érdekes, hogy a magyar burzsoáziának is megvoltak a maga tervei a szovjet nyersanyagkincsek, mindenekelőtt a szovjet vastermelés "meghódítására" főleg Krivoj Rog körzetében, bár ezek jórészt csak tervek maradtak, mert a németek minden nyersanyag és gazdasági potenciál fölötti ellenőrzést saját kezükben összpontosítottak.