A szamosújvári vár a kora újkori várépítészetünk klasszikus gyöngyszeme, az erdélyi késő reneszánsz művészet egyik legtöbbet hivatkozott iskolapéldája, amelynek elemzése nélkül nem jelenhetett meg átfogó építészet- vagy művészettörténeti összefoglalás az utóbbi száz évben. A Fráter György és II. Rákóczi György által emeltetett épületek vizsgálata ugyanakkor nem kevés akadályba ütközik, mivel a vár 1786-tól kezdve napjainkig szigorúan őrzött fegyházként működik, ahová még bejutni sem könnyű a kutatónak; a falkutatás vagy a régészeti feltárás lehetősége pedig fel sem merülhet. P. Kovács Klára művészettörténésznek, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatójának sikerült ezt a bonyolult feladványt megoldania, és egy önmagán messze túlmutató monográfiában összegeznie a híres vár történetét. A gazdagon illusztrált kötet egyaránt tartalmaz archív fotókat ma már nem látható faragványokról és feliratokról, történeti térképeket és látképeket a várról, illetve friss képeket, amelyek az épület jelenlegi állapotát mutatják. A sokáig fantomként kerülgetett szamosújvári vár most, ennek a vármonográfiának köszönhetően vált igazán részévé 16. századi építészettörténetünknek.