A kiváló ciszterci tudós-tanár rendtörténeti monográfiájának második kötete a pilisi ciszterci apátság történetét követi nyomon 1541-től egészen 1814-ig. 1541 nem csupán az ország életében, de a pilisi apátságéban is mérföldkő volt, hiszen ebben az évben meghalt Normann János, az utolsó ciszterci rendű pilisi apát, és helyére egyházmegyei, azaz világi pap ült. Ezzel megkezdődött a gubernátorok vagy kommendátorok egészen 1712-ig tartó korszaka. Újabb fejezet a rend történetében a török kiűzése után a wellehrádi uralom 1784-ig, majd az önállósulás és a visszaállítás következett. Békefi Remig e korszakok mentén halad, minden esetben először bemutatja a pilisi apátság életét, a korszak magyar történelmében játszott szerepét, majd sorra áttekinti az apátság birtokait, birtokpereit és jövedelmeit. Az alapos forráskutatásra épülő mű második, a kötet mintegy felét kitevő része a vonatkozó - latin nyelvű - okleveles anyag újraközlése. A név- és tárgymutatóval záródó munka ma is jelentős kiindulópont a téma kutatói számára,