"Kötetünk a pécsi jezsuita Pius Gimnázium történetének monografikus igényű feldolgozására tesz kísérletet. A célkitűzést indokolttá teszi, hogy az iskola teljes történetének tudományos igényű feldolgozására annak ellenére sem került sor korábban, hogy számos hosszabb-rövidebb tanulmány, cikk, szakdolgozat, publicisztika foglalkozott már a Pius Gimnázium történetével, illetve annak egy-egy aspektusával. A monográfia eddig többnyire feltáratlan források segítségével igyekszik rekonstruálni az iskola történetét. Ehhez három levéltár összesen hét fondjában végeztünk kutatásokat, illetve vizsgálat alá vettük az iskolai értesítőket, az iskolaújságokat, egyéb iskolai kiadványokat, illetve sajtóforrásokat és memoárokat - ezek közül néhányat a függelékben közre is adunk - ; emellett felhasználtuk a Pius Gimnáziumról eddig megjelent publikációk eredményeit. A Pius történetét olvasva egy olyan oktatási intézményt ismerhetünk meg, amely jóval több volt egy átlagos középiskolánál. A Pius infrastrukturális felszereltsége (internátus, sportkomplexum, botanikus kert, színházterem, gazdag könyvtárak, szertárak stb.) egyedülállóan gazdag volt, a gimnázium jezsuita tanárai pedig magasan képzettnek és páratlanul elhivatottnak számítottak, hiszen oktató-nevelő munkájukat a Jézus Társaság több évszázados, kiérlelt, jól bevált pedagógiai hagyományai alapján végezték, amely a teljes ember (test, lélek, szellem) képzését hangsúlyozza, és bevallottan elitnevelésre törekszik. A pécsi jezsuita Pius Gimnázium nem csupán a maga korában volt kiemelkedő. Bízunk benne, hogy a kutatómunka jelen kötetben összegzett eredményei implementálhatók a mai kor pedagógiai praxisába, s a pécsi elődök példájából a jelen és a jövő tanárai, oktatási vezetői is fontos tanulságokat meríthetnek."