A kötet tanulmányai a kelet-európai államok történelmének egyes problémakörein át vizsgálják a történetírás és a nemzetállami legitimáció közötti kapcsolatot. A rendszerváltás utáni régi-új nemzetállamok nemzeti közösségeinek létrehozásában − a 19. századhoz hasonlóan − a történészekre kitüntetett szerep hárult. A kötet tanulmányai is jelzik a sokirányú tevékenységet az új, „nemzeti” múlt létrehozására. A volt Jugoszlávia német kisebbségéről és a szovjet hazafiságról szóló tanulmányok még az államszocialista korszak történetírásaira tekintenek vissza és jelzik a téma folyamatosságát a térségben. Lengyelország történetéből Piłsudski megítélése, Ukrajna történetéből a golodomor kérdésköre, Szlovákia történetéből Štúr és a kereszténység felvételének problematikája, Magyarország történetéből a délvidéki hideg napok és Trianon szerepel a kötetben.