Az alsó-füldi öreg oláh pap helyzetéhez mérten tisztességes vagyont hagyott hátra; felét örököseinek, felét saját egyházának hagyományozta végrendeletileg. Számító, okos ember volt (a Bach korszakban szolgabíró is) az életben tapasztalt kegyetlenségekből előre kiszámította, hogy halála után sírját emlékkő nem fogja jelezni, hacsak maga el nem készítteti életében azt. Utánjárással egy nagyméretű erős terméskövet szerzett be, kifaragtatta alakosan, rámetszetett egy nagy vallásos keresztet és üres helyet hagyott rajta neve, állása, kora és elhalálozás! idejének bevésése számára. Azután elhalt. Halála után sok esztendeig a sírkő az utcza szélen feküdt a sárban, porban; most egyenesen áll, kapufélfát csinált belőle a kurátor. Az öreg pap teste hol porladozik? Ki törődne vele. Még az előre elkészített emlék se biztos emlék, ha üres helyet hagyunk rajta. Tanuló korom óta egy egész életet szenteltem reá, hogy egyéb foglalatosságom és hivatásom mellett családom történetét kikutassam és feljegyezzem. Az adatokra hivatkozás igazolja a nehézséget, melylyel ez a feladat járt. Emlékkövet készítettem előre, nemcsak magam, hanem egész családom számára; üres helyet nem hagytam rajta, nehogy koczkára tegyem fáradságom sikerét és beállítottam előre a temetőbe (megküldtem az országos nagyobb könyvtárakon kívül a családlakta vármegyékben levő kaszinói könyvtáraknak), hogy a temetőben járó olvashassa rólla, kiket takarnak a már elsimult és még domboruló sírhalmok. írta és kiadta ... Nagybölöni Bölöny László. Kolozsvár : szerző, 1903.