Fraknói Vilmos a magyar történetírás nagy formátumú személyisége, akinek nevét főként a magyar történelem nagy alakjairól szóló monográfiái tették széles körben ismertté. Fő művei közé tartozik ugyanakkor a jelen munka is, mely a magyar nemzeti műveltség legkorábbi időszakával: a kereszténység felvételének korával foglalkozik. A mű első része gazdagon vázolja a fejedelmek korának államrendszerét, közigazgatását, valamint társadalmi életét, majd a második részben szól a szerző a kereszténység felvételének legfontosabb vonatkozásairól: a görög akadályról, a Géza fejedelem és Ottó császár közti békéről, Géza és István megkeresztelkedéséről, a szentmártoni klastrom alapításáról stb. A pozitivista történetírás minden erényével felvértezett, a hazai és a nemzetközi forrásanyagra nagy rálátást biztosító, veretes stílusú munka máig tanulmányozásra érdemes feldolgozása a magyar államalapítás korának.