Tizenöt évvel ezelőtt, a rendszerváltás idején alapította meg és szerkesztette Gál Sándor néhányadmagával Kassán a Keleti Napló c. "társadalmi és kulturális" havilapot. Negyven év után ez volt az első olyan magyar nyelvű folyóirat Kassán, amely - az egykori kitűnő kassai Napló szellemében - szándékaiban s későbbi gyakorlatában az egyetemes magyar irodalom és kultóra egészét igyekezett befogni. A lap az állami támogatás megvonása következében a hatodik évfolyamának az első harmadában megszűnt. Az egykori főszerkesztő a jelen monográfiájában ennek a közel hat évnek az eseményeit írja le, s túl a lendületes, epikus elevenségű beszámolón, a lapalapítás dokumentumaiból s a lap munkatársainak a leveleiből értékes válogatást is közöl. A kézirat záró részébe pedig azokat az írásait sorolta be, amelyek a Keleti Naplóban jelentek meg. Így a munkája (a 2004-ben megjelent Smink nélkül c., részben szintén életrajzi jellegű színháztörténet méllé téve) egy tudatosan szerkeszetett élettörténet része, az idősödő író számadása is.