Magyarok és délszlávok, szerbek, horvátok, szlovének egy évezrede élnek egymás mellett, többnyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találkozása és nem ritkán ütközése formálta az egymásról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nemzethez. E képet az évszázados beidegződések az együttélés tapasztalatai, az előző időszakok erőviszonyainak alakulása, kulturális kapcsolataik intenzitása, társadalmi rétegzettségük különbözősége, a civilizációs szintjeik közötti eltérés mellett a közelmúlt, a néhány generáció távlatában belátható múlt eseményei és tapasztalatai is erőteljesen formálták. Különösen, ha azok olyan drámaian megváltozott időszakhoz köthetők, mint a két világháború közötti évtizedek. Az olvasó által kézben tartott könyv ennek a korszaknak, azon belül a két világháború közötti évtizedek magyar-jugoszláv kapcsolatainak tanulmányozásához kíván segítséget nyújtani. A kötet újszerűsége és úttörő jelentősége abból adódik, hogy elsőként tár elénk egy szomszédos állam hivatalos dokumentumain keresztül kirajzolódó átfogó Magyarország-képet. A kötet a források lehető legszélesebb köréből merítve, jórészt még publikálatlan belgrádi levéltári dokumentumok segítségével mutatja be a két világháború közötti délszláv állam viszonyulását Magyarországhoz. Magyarország külpolitikáját és belpolitikáját tárgyaló, a gazdasági és közlekedési kapcsolatokra vonatkozó források éppúgy helyet kaptak benne, mint a politikai botrányokkal, a pártpolitikai helyzet alakulásával, a vallási kérdésekkel, a revíziós politika sikereivel és kudarcaival, valamint korántsem utolsósorban a jugoszláviai magyar kisebbséggel és a magyarországi délszláv kisebbség helyzetével foglalkozó dokumentumok.