Apor Péter felsőfokú tanulmányait 1990 és 1997 között végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és magyar szakán, illetve 1995-1996-ban a Közép-európai Egyetem történelem szakán. Doktori címét 2002-ben a firenzei Európai Egyetem Intézetben, majd 2010-ben a Debreceni Egyetemen védte meg. Tudományos kutatóként dolgozott a Közép-európai és az Exeteri Egyetemen, jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet főmunkatársa. Tanított a Miskolci és a Debreceni Egyetemen, a Kodolányi János Főiskolán, illetve a Londoni Egyetem School of Slavonic and East European Studies karán. Fő kutatási területe a 20. század második felének összehasonlító kultúrtörténete Kelet-Közép-Európában, illetve a történelempolitika és historiográfia kérdései. Jelen kötetében azt vizsgálja, hogyan lesznek a hétköznapi élet egyes területei az uralom, az elnyomás és az egyenlőtlenségek fenntartásának forrásaivá. Tágabb európai összefüggésrendszerbe helyezve könyvével bevezet az 1945 utáni szovjet típusú hatalomgyakorlás kérdéseibe, a szocialista diktatúrák történetét a mindennapi élet nézőpontjából közelíti meg, és amellett érvel, hogy a pontosabb történeti vizsgálat érdekében elkerülhetetlen a hétköznapi gyakorlatokat elméleti-módszertani értelemben is összekötni a hatalomgyakorlás lehetőségével.