Világszerte nagy érdeklődés kíséri a Patrick Desbois atya által alapított Yahad-In Unum nevű francia kutatócsoport rendkívüli tevékenységét, valamint a szemtanú interjúkat, melyeket a 1941-44 közötti náci Németország által a kelet-európai régióban elkövetett tömegmészárlások helyszínén rögzítettek. Az olvasó jelentős könyvet tart a kezében. Nem biztos, hogy sértetlenül megússza az olvasmány élményét, de a könyv elolvasása után minden bizonnyal más emberré válik. Patrick Desbois úgy döntött, hogy nem csupán a helyi lakosság közvetlen közelében, a szemtanúk jelenlétében elkövetett emberirtás valóságát tárja fel, vagyis azt, amit golyókkal elkövetett holokausztnak nevezünk, hanem kérdőre vonja magát az emberiséget is. Mindezt a saját élettapasztalatából kiindulva teszi. Közben feltárja a kutatás rejtett oldalát is, ami még izgalmasabbá teszi a történetet. Az általa keresett és megtalált szemtanúk gyermekként látták ezeket a fényes nappal elkövetett tömeggyilkosságokat. Ugyanakkor az idősebbek a tömeggyilkosságokhoz köthető megannyi apró munkálatban vettek részt. Láthatjuk tehát a zsidók keresésére helyben toborozott rendőröket, az (árok) "ásást végző személyek"-et, a (zsidókat) szállítókat, a deszkapallókat elhelyezőket, a szakácsokat, a ruhaszállítókat, valamint a kivégzés után az árok betemetőit... Ami az olvasót megragadja majd, az kétségtelenül az a képesség, amellyel a terepen tartózkodva meséli el a történetet, miközben egyébként lényegi kérdéseket fogalmaz meg. Elbeszélése középpontjában az időbeliségek állnak, és ezek egymásba fonódnak. (részletek Denis Peschanski előszavából)