Napjainkban a környezeti és népesedési folyamatok torzulása egyre nagyobb mértékű, és az ebből adódó ökológiai és demográfiai válságok is egyre súlyosabbak. Míg a népesség gyors növekedése az ökológiai szűkösség miatt, addig a népesség gyors csökkenése az elöregedés és a kihalás miatt fenntarthatatlan. Ezeket a fenntarthatatlansági folyamatokat próbálja a könyv egy természetfilozófiai (termodinamikai, rendszerelméleti és naturalista) alapokra épülő zöld lokalista és szuverenista gondolatrendszerben áttekinteni, értelmezni, és megoldási javaslatokat megfogalmazni. Tekintettel arra, hogy a földi természet lényegében zárt és állandó rendszerekből, ökoszisztémákból áll, ezért a természet részét képező nemzeteknek és nemzetgazdaságoknak is lényegében zárt és állandó jellegű rendszerekké kell válniuk. Tehát egy radikális zöld fordulatra van szükség, amelynek centrumában a természetességnek, a nemzetnek és a lokalitásnak kell állnia. Ennek a fordulatnak a demográfiai aspektusát a 2,1-es termékenységi arányszám és az állandó létszámú őshonos népesség jelenti. Tóth I. János a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének habilitált docense, aki biológus és filozófus diplomával is rendelkezik. Az Alkalmazott Filozófiai Társaság titkára, tagja az SZTE Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskolának, illetve több hazai és nemzetközi társaságnak. 150 publikáció és számos könyv szerzője, úgymint: A tiszai ciánszennyezés. Rendszerszemléletű elemzés (2002), Fejezetek a környezetfilozófiából. Szerzők és irányzatok (2005), Demográfiai tél. A modernizáció sötét oldala (2021).